Az Óecseri viselet Ecseren

Nyomtat

Női viselet
Igen hosszú szoknyát viseltek, mely a boka felett körülbelül 5 cm-rel ért véget. Az alsószoknyákat enyhén keményítették, amiből 3-4 darabot viseltek, a felső szoknya színe sötét volt anyaga szövet. Ehhez magas nyakú blúzt, kék és fekete kötényt hordtak. A kötényt, mint a parasztságtól a felsőbb rétegekbe emelkedett ruhadarabot tartja számon a szakirodalom, pedig tudvalevő, hogy kötényt eredendően azok viseltek, akik piszkos munkát végeztek. Vállukra nyáron fekete fényes vászonkendőt terítettek (a kendő anyagának pontos megnevezését sajnos nem lehet tudni), télen ”strikány”-t, elől két gombsoros kötött felsőrészt, birkabőrből készült bekecset, később úgynevezett „beliner” melegkendőt hordtak. A vállkendőhöz slingelt ujjú inget viseltek, ezt a slingelt részt is enyhén keményítették. A viselt ruhadarabok száma igen kevés volt. Az akkori paraszti viseleten észrevehető főleg a szoknyák hossza miatt az úri viselet úgymond utánzása, ez valószínűleg azért volt, hogy minél jobban megfeleljenek az urak öltözködési szokásainak.


Férfi viselet
A férfi viselet priccses nadrág, a lábukon keményszárú, az un. ”lagosszárú” csizma, bő ujjú mandzsettás fehér ing, melyet színes vékony sujtással, furmickával díszítettek. Rajta ezüstgombokkal ékesített mellényt hordtak, mellényen látható pánt helyi sajátosság, olyan mintha félre lenne gombolva. Ez a környékbeli településeken nem jellemző eredetét nem tudjuk. Téli hideg napokon, pedig a mentéhez hasonlatos szövetkabátot viseltek. Ezeket a kabátokat zsinórozással díszítették a díszmagyar viselethez hasonlóan. A hétköznapokon, a munkában persze mást viseltek, alul lenvászonból készült bő gatyát, ami alatt fehérneműként használatos bő gatyát, ami fele olyan bő volt, mint a felette lévő, felül, pedig lenvászonból készült bő inget.

 

 

Janoviák Ignác és felesége Novotni Terézia 1877. A férj a Felvidékről, Nizny Lipnikről származik.

Utoljára frissítve ( 2009 május 24., vasárnap 18:16 )