Az Ecseri Zöldkoszorú Néptácegyüttes jelenlegi formájában 10 évvel ezelőtt, 1999 augusztusában alakult követve a nagy múltú korábbi ecseri néptánccsoport örökségét és hagyományait. Lelkes fiatalok a község újretelepedésének 300 évfordulója alkalmából felújították az eredeti szlovák Ecseri lakodalmast, melyet eredeti környezetben, a község ófalusi részében adtak elő. Az ünnepi alkalomra tervezett program folytatásaként a szervezők szlovák hagyományaikhoz elkötelezve folytatták hagyományőrző munkájukat, melynek eredményeként ma az ecseri szlovákok közélete reneszánszát éli.
A táncegyüttes szlovák név alatt alakult újjá, ezzel is jelezve elődeik kultúrájához való kötődésüket. Lelkes tagjai néptáncos tevékenységük mellett az ecseri szlovák közélet meghatározó egyéniségei. Az egyesületnek ma csaknem 200 tagja van, melyek közt sok a dinamikus, fiatal hagyományőrző is.
Az Ecseri Zöldkoszorú Hagyományőrző Kör értékmentő tevékenysége folyamán a következő területeken gazdagította az ecseri és a magyarországi szlovákságot:

NÉPTÁNC:
Az egyesület ma 4 különböző korosztályú néptánccsoportot működtet:
Óvodás néptánccsoport: szakkörszerűen mindkét ecseri óvodában működik szlovák néptánctanítás.
Ifjúsági néptánccsoport: heti rendszerességgel tartják próbáikat a művelődési házban.
Felnőtt néptánccsoport: A tíz éve újjáalakított együttes tagjai országszerte és nemzetközi szinten is bemutatják a magyarországi szlovákok néptánckultúráját.
Nyugdíjas néptánccsoport: tagjai  az 1945-ben alakult ecseri néptánegyüttes korábbi táncosai, akik nyugdíjas korukra is fiatalos lendülettel őrzik szlovák tánckultúránkat.
Az ecseri néptáncegyüttes minden tagja rendelkezik ecseri népviselettel azonban az egyesület gondot fordított arra is, hogy a száz évvel ezelőtti régi ecseri népviselet se merüljön feledésbe, így a felnőtt tánccsoport részére elkészült a 19. század végére jellemző szlovák női és férfi viseletet, a nyugdíjas tánccsoport asszonyai részére pedig slingelt podkontyík rucsnyíkot készíttetett az egyesület. Ezen kívül az egyes tájegységek néptáncait természetesen a tánchoz illő viseletben adják elő a táncosok.
Az Ecseren megrendezésre kerülő kulturális programokon kívül tánccsoportjaink részt vettek több megyei, országos és külföldi rendezvényen is: Kistarcsa, Nagytarcsa, Nagykáta, Tápiószecső, Monor, Kerepes, Gödöllő, Dabas-Sári, Üllő, Csorvás, Bánk, Csömör, Vác, Vanyarc, Ráckeve, Kiskőrös, Kalocsa, Budaörs, Úri, Kartal, Pusztazámor, Mátraszentimre, Péteri, Maglód, Vecsés, Kálló, Buják,  Újhartyán, Gyömrő, Szarvas, Nagykáta, Tápiószecső, Pilisszentkereszt, Gerendás, Pilisszántó, Pilis, Rétság, Szomolya, Vanyarc,  Albertirsa, Nézsa, Tótkomlós, Sámsonháza, Tárnok, Veresegyház, Isaszeg,  Agárd, Sátoraljaújhely-Rudabányácska, Budapest (Lánchíd fesztivál, Duna palota, Belváros, Terézváros, Józsefváros, Erzsébetváros, Cinkota, Rákoskeresztúr, Angyalföld, Újbuda, Pestlőrinc.
Külföldi bemutatkozások:  Detva, Drnava, Salka,Tőketerebes, Kistorony, Szlovákújhely - Szlovákia, Legnica, Rynka, Kliszowia, Rudnej, Gluszycy – Lengyelország, Bécs - Ausztria.

Ízelítő a néptáncegyüttes szlovák repertoárjából: Ecseri lakodalmas, Ó-ecseri szlovák táncok, Ecseri szlovák gyermekjátékok, Maglódi táncok, Keresztúri szlovák táncok, Békési táncok, Felső Garam-menti táncok, Szentkereszti farsangoló, Felvidéki friss, Szepes-sárosi táncok, Zempléni szlovák táncok, Katka keringő, Rozmaring polka.

VALLÁSI ÉLET:  Az Ecseri Zöldkoszorú Hagyományőrző Kör összegyűjtötte az Ecseren még fellelhető régi szlovák imakönyveket és énekeskönyveket, valamint a népi vallásosság jellemző szenténekeit, melyeket a fiatalabb generáció is megtanult, akik egyházi ünnepeken büszkén öltik magukra régi népviseletünket. Ismét szlovák nyelvű szentmisék bemutatására került sor az egyesület kezdeményezésére az ecseri templomban.
Az egyesület emlékkersztet és lélekharangot készíttetett az ecseri temetőben „Elődeink emlékére – Na pamiatku nasich predkov”, melynél minden évben halottak napján zenés áhitat keretében emlékeznek meg az ecseriek szlovák elődeikről. 2005-ben került felszentelésre a falu egykori határában állt és a háború alatt lerombolt Panenka Mária szobor, két évvel később pedig a polgármesteri hivatal előtt álló Szlovák kápolna. Mindkét szakrális hely rekonstrukcióját a hagyományőrző kör koordinálta. A hagyományőrző kör tagjai felújították és minden évben szlovák-magyar nyelven végzik az adventi szálláskeresést.

OKTATÁS: Ecseren sajnos igen korán (közvetlenül az első világháború után) megszűntették a szlovák nyelv iskolai oktatását. Az egyesület szakkörszerűen ismét bevezette a szlovák nyelvoktatást. Ezen kívül az óvodai és iskolai néptánc-szakkörön szlovák dalok és mondókák tanulása segít nyelvünk megőrzésében.

KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG: Az Ecseri Zöldkoszorú Hagyományőrző Kör elkötelezett ápolója nemzetiségi kultúránknak. Kiadványok megjelentetésével, gasztronómiai programok szervezésével, tárgyi kultúránk összegyűjtésével, valamint évről évre ismétlődő szlovák programok szervezésével járul hozzá a nemzetiségi hagyományok ápolásához.
Kiadványok (kétnyelvű): 2000: Az ecseri lakodalmas, 2004: Historia Domus Ecseriensis, 2007: A hajdani Ecser.
Gasztronómiai programok: Sladká sobota, hagyományos disznóvágás szervezése, régi szlovák ételek összegyűjtése.
Tárgyi emlékek megóvása: Öregtemetői emlékpark létrehozása a régi fejfákból, „Ecser kulturális öröksége” című fotópályázat kiírása, Tájház és helytörténeti gyűjtemény kialakítása, mely szinte az egész falut megmozgató esemény volt. Mindenki örömmel adta át féltve őrzött kincseit. A tájház felújítása alatt a közös munka szintén erősítette az ecseriek nemzetiségi önazonosságtudatát.
Ismétlődő programok: Az ecseri tájház közösségi házként is működik, ahol szlovák programok színesítik az ecseriek nemzetiségi életét: Grassalkovich nap szervezése, József napi mesék, Ifjúsági táncház, Szlovák gyermek-táncház, szüreti vigalom, májusfa állítás, gasztronómiai programok stb. szervezése.